Az Agrárklíma 2 projekt és ezen belül a NAIK ERTI tevékenységének bemutatása
AGRARKLIMA.2 - VKSZ_12-1-2013-0034
A projekt tartalmi összefoglalója
A 21. századra előrevetített klimatikus változásokra való felkészülés különleges alkalmazkodást igényel a klímahatásoknak közvetlenül kitett ágazatokban. Az agráriumban fokozottan klímafüggő ágazatok a nem öntözéses növénytermesztés, a legeltetéses állattartás, az erdő- és vadgazdálkodás.
A projekt tárgya az említett ágazatok sérülékenységének, veszélyeztetettségének vizsgálata egy olyan tudományos-szakmai háttér megteremtése céljából, amely lehetővé teszi egy átfogó, országos döntéstámogató rendszer kiépítését és megalapozza egy Agrár-Klímacentrum létrehozását. A rendszer célja térinformatikai alapon elérhető regionális és lokális információk szolgáltatása a környezeti, gazdálkodási (és természeti) feltételek jövőbeni alakulásáról, illetőleg megfelelő háttér megteremtése a kormányzati szervek számára, a hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiák megalapozásához.
A projekt céljai és fő feladatai
A klímaváltozás témájában eddig több nagyobb és számos kisebb projekt valósult meg (legismertebb a VAHAVA projekt). Jelenleg a felkészülés és alkalmazkodás stratégiája, a szükséges feladatok konkrét megfogalmazása terén elsősorban azokban az agrár-ágazatokban találhatunk pótlandó hiányosságokat, ahol a legnagyobb a klímaváltozás okozta kitettség. A pályázott projekt újszerű abban, hogy fő célja az agrár ágazatok komplex kezelése, figyelembe véve nemcsak a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, hanem a gazdálkodás hosszú távú kihatásait is a fenntarthatóságra, a természeti erőforrásokra és szolgáltatásokra, az energia- és szénmérlegre és a klímára.
A projekt koncepcionálisan az agrárágazat kiemelten klímafüggő területeit (szántóföldi növénytermesztés, legeltető állattartás, erdő- és vadgazdálkodás) együtt kezeli, megelőlegezve, hogy a feltételek változásával a gazdálkodó (és stratégiai tervező) számára a jövőben akár egymás alternatívái lehetnek. Az optimális földhasználat vizsgálata, összevetése ilyen megközelítésben nemcsak hazai vonatkozásban újszerű kezdeményezés.
A klímaváltozás hatásainak alap- és alkalmazott szintű kutatása azért szükséges, mert a projekt a hatások előrevetítését regionális és lokális szintű adatok alapján kívánja megoldani. A lokális szintre vetített, minél konkrétabb adatszolgáltatást (mi várható az én környezetemben, birtokomon?) a felkészülésre, alkalmazkodásra szenzibilizálás lényeges eszközének tekintjük.
A projekt az előrevetített klimatikus változások függvényében a változásokhoz való alkalmazkodás technológiai és egyéb lehetőségei mellett figyelmet szentel azoknak a kiemelt prioritást kapott kutatási kérdéseknek is, amelyeket az EU a „Horizon 2020” dokumentumban rögzített. Ezek a kérdések a Kárpát-medence egészének vonatkozásában is számottevőek és a meglévő együttműködések szélesítését segíthetik elő.
A projekt valamennyi témája az előrevetített klímaváltozás idő- és térbeli hatáselemzését, az ágazatok fenntartható alkalmazkodását tűzi ki célul. A feladatok, ill. a vizsgálandó témák az alábbi részprojektekbe vannak szervezve:
I. Országos döntéstámogatási rendszer felépítése: A térinformatikai alapadatbázis (felszín, talaj, hidrológia stb.) kiépítése mellett ide tartozik a különböző regionális klímamodellek (modell ensemble) eredményeinek együttes elemzése és leskálázása a klímahatás vizsgálatokhoz szükséges felbontásra. Az ágazati részterületekre vonatkozó modellek, a gazdálkodási technológiák, megoldások fenntarthatósága és energiamérlege, a várható földhasználati változások és azok klimatikus visszahatásai, társadalmi kockázatai és vidékfejlesztési perspektívái beépítése a döntéstámogató rendszerbe. A javasolt Agrár-Klímacentrum feladatainak és megvalósításának körvonalazása.
II. Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A termőhelyi feltételváltozások hatása a fatermésre, a biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, az aszálystressz korlátozását segítő technológiák és lehetséges válaszlépések elemzése, a vadgazdálkodás és az erdőművelés fenntartható harmonizálásának vizsgálata. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
III. A természeti tőke és az ökológiai szolgáltatások fenntartása erdei ökoszisztémákban: A klimatikus változások hatása a talaj termékenységére és a CO2 kibocsátásra, a szénmegkötésre, a fafajok alkalmazkodóképességére (génkészletére), valamint a növény-, rovar- és gerinces fajok, valamint mikroszervezetek diverzitására, továbbá a hatáskorlátozás lehetőségeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
IV. A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A fontosabb szántóföldi termények és élelmiszer alapanyagok mennyiségi, minőségi kockázata, a talajtermékenység és biodiverzitás fenntartása, a klímaváltozáshoz és szélsőségekhez alkalmazkodó technológiák, a bioenergia termelés lehetőségei, a legelő- és apróvad gazdálkodás feltételeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
Az egyes részprojekteken belül célterületeket, ezeken belül konkrét kutatási feladatokat határoztunk meg, a kutatások fókuszába helyezett agrárklíma kérdéskör különböző specifikus területeit vizsgálva.
A NAIK ERTI feladatai a projektben
I. részprojekt: Országos döntéstámogatási rendszer felépítése
Részprojekt vezető: Dr. Borovics Attila.
A részprojekt leírása
A részprojekt megalapozza és megvalósítja az országos léptékű, klímaváltozás agráriumot érintő hatásait figyelembe vevő, Magyarország környezeti viszonyaira optimalizált döntéstámogató rendszert. A rendszer célja térinformatikai alapon elérhető, regionális és lokális információk szolgáltatása, a gazdálkodók számára szükséges döntések megalapozása érdekében. Környezeti és gazdálkodási feltételek jövőbeni alakulásáról ad időléptékes tájékoztatást 100 x 100 méteres pontosságú földrajzi felbontásban, ami a földtulajdonos/földhasználó számára lehetővé teszi az előrevetített hatások értelmezését konkrét egyedi helyszínekre. A rendszer megfelelő eszközzé válhat a kormányzati, szak- és területi igazgatási szervek számára is, hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiák, támogatási döntések megalapozásához.
Az országos léptékű döntéstámogatási rendszer kialakításának célja, hogy az információkat minél megbízhatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a különböző földhasználati ágazatok és szakterületek felé. Ezen elv érvényesítése érdekében integráljuk a földterületekhez kötődő, térbeliséggel, ökológiai és társadalmi jelentőséggel bíró adatforrásokat. Ennek célja környezet-tudományi és informatikai szempontból koherens adatállományok létrehozása és fenntartása, amelyek az agráriumban a stratégiai tervezés alapját képezik. Az adatintegráció elvének fontos hozadéka, hogy az egybevetés folyamata alatt, az integrálandó adatállományokban előforduló hibák, a különböző forrású adatállományok „ütköztetése” során kiugró ellentmondások alapján felderíthetők és javíthatók lesznek, amelyet kiegészít az önálló konzorciumi partnerként bevont agrár- és erdőgazdálkodók terepi adatgyűjtéssel és értékeléssel megvalósított validációja.
1.3. cél: Döntéstámogató rendszer kialakítása (Borovics Attila ERTI)
1.3.1. feladat: Elérhető adatbázisok térinformatikai alapú integrációja (Illés Gábor ERTI)
A cél egy több gazdálkodási ágazat igényeit integráltan kielégíteni képes, országos léptékű adatrendszer megtermetése, amely a földhasználattal kapcsolatba hozható környezeti paraméterekre vonatkozó adatforrások egyesítésével jön létre. A munka hozzájárul ahhoz, hogy a különböző adatbázisrendszerek egyesítésekor felmerülő problémák útját állják a hatékony alkalmazásnak. A feladat egy olyan tudományos alapon létrehozott környezeti adatrendszer felállítása, amelynek bázisán a kapcsolódó munkaterületek eredményei értékelhetők és értelmezhetők.
1.3.3. feladat: Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása (Borovics Attila ERTI)
A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kiemelt fontosságú a nagy területen, extenzív gazdálkodást folytató ágazatok számára. A hosszú, több évtizednyi termesztési idő és az ökológiai adottságokhoz való igazodás kényszere ezeket az ágazatokat különösen sérülékennyé teszi a gyors és drasztikus környezeti változásokkal szemben. Jelen kutatásban az alkalmazkodás megvalósítását célozva az agráriumra orientált döntéstámogatási rendszer koncepcióját és tényleges megvalósítását tűzzük ki célként. A kutatási feladat szükségességét az indokolja, hogy jelenleg nincs olyan hazánk ökológiai viszonyaira kimunkált döntéstámogatási rendszer, amely az agrárágazatok közötti összhang és optimalizálás feladatait el tudná látni országos léptékben.
II. részprojekt: Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata
Részprojekt vezető: Prof. Dr. Náhlik András.
A részprojekt leírása
Korábbi kutatási eredmények és a gazdálkodásban felhalmozódott tapasztalatok szerint a klímaváltozás hatással van az erdei ökoszisztémák termőhelyi feltételeire és ezeken keresztül az erdők fatermőképességére, állékonyságára, hosszabb távon pedig azok fennmaradására. Az elmúlt évtizedek során mind a biotikus, mind az abiotikus káresemények erősödtek. A klímaváltozás miatt extrém környezeti feltételek közé került, sorozatos aszályokkal sújtott erdők egészségi állapota, stressz tűrő képessége gyengül, ami fiziológiai állapotváltozást okoz és végső soron a gombakárosítók térnyerését, a rovarkárosítók gradációját és gyors elterjedését segíti elő. A téli hőmérséklet enyhülése és a csapadék csökkenése a nagyvad szaporulatának fokozott túlélését, ezáltal populációinak nemkívánatos növekedését idézi elő, ami a vadkár események gyakoriságának és intenzitásának növekedését vonja maga után. A közvetlen és közvetett klímakárok hatékony elhárítása a környezetváltozás várható hatásainak minél pontosabb ismeretét teszi szükségessé, ehhez jelenleg hiányoznak a konkrét információk, előrejelző modellek.
Az előrevetített klímaváltozás negatív hatásait csökkenteni lehet alkalmazkodóképes szaporítóanyag kiválasztásával, adekvát erdőfelújítási és erdőművelési technológiák, üzemmódok kifejlesztésével. Ehhez szükség van a genetikailag meghatározott stressztűrés korlátainak meghatározására, az alkalmazott szaporítóanyag adaptációs potenciáljának tisztázására. Az erdészetben eddig alkalmazott technológiák alkalmassága a klímahatások korlátozására ugyancsak tesztelést igényel. Fejlesztés szükséges az eddig alkalmazott monitoring módszerekben is, mivel azok a klímakárok korai felismerését, a hatások időbeni korlátozását az eddigiekben nem tették lehetővé. Az erdei ökoszisztémákat élőhelyül használó nagyvad állomány ökológiai egyensúlyba hozásához ugyancsak hatékony populációdinamikai és objektív vadkár monitoring rendszer kiépítése szükséges. Ezeket a feladatokat kívánja megoldani a részprojekt.
2.1. cél: Klímaváltozás hatása az erdészeti produkcióra, károkra (Dr. Csóka György, ERTI)
2.1.2. feladat: Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése (Dr. Csóka György, ERTI)
A klímatikus változások okozta új károk új ismereteket, illetve ezekre alapozott megelőző és megszüntető védekezési technológiákat igényelnek. Mindezekhez feltétlenül szükséges egy olyan erdővédelmi kockázatelemzés, ami behatárolja az egészségi állapotváltozás várható mértékét, a feltételezhetően fellépő potenciális károkozó fajok körét, lehetőség szerinti mértékkel és pontossággal meghatározza kártételük bekövetkeztének esélyeit. Erre az elemzésre a hazai és európai erdőkár adatbázisok, illetve az ERTI Erdővédelmi Osztálya által több mint 25 éve folytatott terepi felvételek biztosítják a lehetőséget. A kockázatelemzéseket a kiemelkedő jelentőséggel bíró fafajok vonatkozásában végezzük el.
2.2.4. feladat: Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése (Juhász János, ERTI)
Az eddig elsősorban fatermési célokat szolgáló monitoring rendszer adaptálása a klímaváltozást jobban követő rendszerré olyan helyszínek kiválasztását és olyan új eljárások fejlesztését teszi szükségessé, amelyek a várható szélsőségek hatását előrejelezni, illetve korán detektálni képesek.
Várható eredmények:
· a szaporítóanyagok felhasználási rendjének új alapokra helyezése: a várható klímának legmegfelelőbb adottságú körzetek, populációk azonosítása, javaslat az új szabályokra
· meghatározott szituációkra alkalmazható erdősáv-típustervek kidolgozása
· javaslat a gyakorlatba rövid távon átültethető, az erdő- és vegetációtűz kockázatát csökkentő erdőművelési, erdővédelmi rendszerekre.
· a javasolt erdő-felújító üzemmódok klímaérzékenységének értékelése, javaslatok tétele megfelelő technológiák bevezetésére
· a klímaváltozás hatásait nyomonkövető monitoring rendszer kidolgozása és javaslat a bevezetésre
III. részprojekt: A természeti tőke és az ökológiai szolgáltatások fenntartása erdei ökoszisztémákban
Részprojekt vezető: Prof. Dr. Lakatos Ferenc.
A részprojekt leírása
A természeti erőforrások helyzete és az ökoszisztémák „ingyenes” ökológiai szolgáltatásai az utóbbi évtizedben a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a környezeti feltételek romlása mellett a változó klíma is jelentős hatást gyakorol a természeti erőforrások fenntarthatóságára, illetve az ökológiai szolgáltatásokra. Így pl. a hazai erdőállományokban bekövetkező káresemények – legyenek azok abiotikus (pl. erdőtűz, széldöntés, hótörés, aszálykár), vagy biotikus (pl. rovarkárosítás, gombafertőzés) okokra visszavezethetők – mind erősség, mind tartam tekintetében jelentős növekedést mutattak az utóbbi évtizedekben. E hatások nemcsak a gazdálkodást befolyásolják jelentős mértékben, de az ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásait is veszélyeztetik. Az EU „Horizon 2020” irányelve ezért kiemelt figyelmet szentel a nélkülözhetetlen szolgáltatások fenntartásának, és az Agrárklíma.2 projektben a döntéstámogató rendszer külön elemeként, részprogram szinten vesszük figyelembe.
A klíma által befolyásolt ökológiai szolgáltatások közül kiemelendő a vízháztartás (vízvisszatartó képesség, párolgás, erózióvédelem), a talaj termőképessége (humusz, ásványi anyag és tápanyagtartalom), illetve a talaj és a növényzet szénforgalomban, szénmegkötésben betöltött szerepe.
Az ökoszisztémák alkalmazkodó- és ellenállóképességi hátterét biztosító változatosság (biodiverzitás) strukturális, faji (növény, rovar, vagy mikroszervezet), és genetikai dimenziójának megőrzése is elsőrendű feladattá lépett elő. Ugyanakkor egyes fajcsoportok a klíma változásának leggyorsabb indikátorai (inváziós rovar- és növényfajok), bevándorlásuk nemkívánatos folyamatokat indíthat el. A döntéstámogató rendszer szempontjából tisztázásra szorul a diverzitás szerepének figyelembevétele a klímaváltozás feltételei között.
A részprojekt célja fenti szolgáltatások szerepének beépítése a döntéstámogató rendszerbe, amihez megfelelően tisztázni kell az előrevetített klímaváltozás által okozott hatásokat.
3.1. cél: Abiotikus ökológiai szolgáltatások (Dr. Führer Ernő, ERTI)
Cél az ökológiai szolgáltatások és a klíma kapcsolatának mérési adatokon és modellszámításokon nyugvó meghatározása, kiemelt figyelemmel az erdőknek a területi vízháztartásban, az erdei talajok termőképességének fenntartásában és a szénforgalomban játszott szerepére.
3.1.2. feladat: Klíma és az erdőművelési beavatkozások (elsősorban növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére (avar, humusz, ásványi talaj táp- és szervesanyag-tartalma (Dr. Führer Ernő, ERTI)
Cél a klíma és az erdőművelése beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) szerepének tisztázása az erdei talaj termőképesség-változásában, ill. termőképesség-megőrzésében, avar-, humusz és talajkémiai vizsgálatok segítségével. A fafaj-megválasztásra és az erdőművelési beavatkozásokra vonatkozó fontosabb természetvédelmi, erdészetpolitikai döntések megalapozása az erdei talaj termékenységében várható változások alapján.
3.1.3. feladat: Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása (Dr. Somogyi Zoltán, ERTI)
A kutatások során célunk az eddig Magyarországon alkalmazott szén-körforgalmi modell (CASMOFOR) továbbfejlesztése, a modell segítségével az erdőkre és a klímaváltozásra létrehozott országos adatbázisok, valamint klímaváltozási előrejelzések forgatókönyvei alapján erdő-szénkörforgalmi becslések készítése.
Várható eredmények:
- Nagy felbontású párolgástérképek alapján éghajlati-lefolyás modellek készítése a jellemző tájegységek kiválasztott vízgyűjtőin,
- Különböző növényállományok (erdők, mezőgazdasági kultúrák) talajvízpárolgásának összehasonlítása, új számítási metodika fejlesztése.
- Intercepció és avarintercepció hatásainak értékelése változó klimatikus körülmények között.
- A fafaj-megválasztásra és az erdőművelési beavatkozásokra vonatkozó döntések megalapozása a talaj termékenységében várható változások alapján.
- az erdőkre és a klímaváltozásra létrehozott országos adatbázisok, valamint klímaváltozási előrejelzések forgatókönyvei alapján erdő-szénkörforgalmi becslések készítése.
3.2.1. feladat: Struktúrális, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák (Dr. Borovics Attila, ERTI)
Az éghajlati (klimatikus) szelekció génkészletre gyakorolt hatásáról molekuláris genetikai módszerekkel nyerünk adatokat. Ezen adatok felhasználásával a klímaváltozási szcenáriókkal összefüggésben növényi diverzitástérképek készítését tervezzük, a diverzitás változás modellezése céljából. További eredmény az erdei rovarközösségek és mikroszervezetek, valamint invazív növényfajok klímaváltozásra adott reakciójának modellezése, javaslat in situ erdészeti génrezervátumok fenntartására és optimális kezelésére a klímaváltozás figyelembevételével, javaslatot egy erdészeti genetikai monitoring rendszer felállítására, és első eredményeinek közlése. A kutatások során számszerűsítjük, hogy a biodiverzitás elemei hogyan befolyásolják a populációk stabilitását és hatással vannak-e az erdőállományok önreprodukciós képességére.
IV. részprojekt: A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata
Részprojekt vezető: Prof. Dr. Neményi Miklós akadémikus
A részprojekt leírása
A feltételezett klímaváltozás alapvetően befolyásolja a mezőgazdaság és kiemelten a növénytermesztés feltételrendszerét, hatást gyakorolva ezzel a mezőgazdasági produktumok mennyiségére és minőségére. Az „Alkalmazkodó technológiák fejlesztése a növénytermesztésben és a környezetgazdálkodásban” cél keretében fejleszteni kívánjuk a mezőgazdasági rendszerek alkalmazkodóképességét, és védettebbé kívánjuk tenni őket a sokszor nehezen prognosztizálható környezeti hatásokkal szemben. A vizsgált rendszerben megjelennek a szántóföldi növénytermesztést, a gyepgazdálkodást és a gyepre alapozott állattartást, illetve a vadgazdálkodást reprezentáló ökológiai rendszerek és élőhelyek. Vizsgálatainkhoz modellként használjuk a Lajta-Hanság Rt. több mint 10.000 hektáros területét adatbázis építés, technológiai fejlesztés, valamint a kifejlesztett technológiák tesztelése tekintetében.
A kutatás során kísérletsorozatok révén bizonyítjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztés energiamérlege, az energia hozam és energia bevitel aránya, az energia ráta legalább 3-4 értéken tartható úgy, hogy a hajtóanyag a szántóföldön megtermelt növényolajokból származik, valamint a növényi eredetű melléktermékek biogázüzemben történő hasznosításával a N alapú műtrágyák lokális gyártási feltételei is megvalósulnak. A tématerület külön foglalkozik a nitrogén alapú műtrágyák hasznosulásával a talajban, valamint a talajból származó CO2 emisszió mérséklési lehetőségeivel. Mindezen vizsgálatokat a fás ültetvényekre is elvégezzük. Ezzel teljesen kiválthatók lesznek a jelenleg élelmiszer, ill. takarmány célra is felhasználható hajtóanyag alapanyagok (keményítő, növényi olaj).
A fenntartható fejlődés alapelve a helyi erőforrások minél hatékonyabb hasznosítása, gazdasági előnyök realizálása a természeti környezet védelmének messzemenő figyelembevételével. A helyi természeti erőforrások hasznosítása keretében az alacsony, illetve szezonálisan változó vízhozamú, kis eséssel rendelkező vízfolyásokra telepíthető mikró és törpe turbinákkal működő kis teljesítményű vízerőmű technológia kifejlesztése is a részprojekt kutatások egyik feladata.
A fentiekhez kapcsolódóan a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek alkalmazási lehetőségeinek feltárásával is foglalkozunk: természetes alapanyagú, kis energia felhasználással készült szigetelő anyagok, és más funkciót betöltő építési anyagok fejlesztése keretében, amely a CO2 emisszió további korlátozását jelenti.
4.2.2. feladat: Ültetvényes technológiák, agroerdészet (Dr. Borovics Attila, ERTI)
A növénytermesztés alternatív energiatermelési vertikumában, a biomassza, a lágy- és fásszárú energianövények, a bioetanol és biodízel alapanyagok előállításának technológiai, agro-ökológiai, növényélettani, valamint tápanyag- és vízforgalmi elemzése, és azok alapján döntéstámogatási rendszer tudományos megalapozása. A mező- és erdőgazdálkodásban a még újszerű energetikai alternatív termesztési és agroerdészeti rendszerek eddig hiányzó ökológiai alapjainak megalapozása.
A NAIK-ERTI feladatainak összefoglaló táblázata
| Részprojekt címe | Feladat megnevezése | Feladat leírás (max 200 karakter) |
| Országos döntéstámogatási rendszer felépítése | 1.3.1. Adatbázisok térinformatikai alapú integrációja - Döntéstámogató rendszer kialakításához adatrendszer felépítése | Adatrendszer kialakítása, adatszolgáltatási protokollok és felületek koncepciójának kialakítása. |
| 1.3.1. Adatbázisok térinformatikai alapú integrációja - Adatbázis kapcsolatok meghatározása | Adatbáziskapcsolatok feltárása, kiépítése. Adatelemzések végrehajtása és adatintegrációs munkák elvégzése. | |
| 1.3.1. Adatbázisok térinformatikai alapú integrációja - Validálás, disszemináció | Adatrendszer véglegesítése, eredmények validálása, adatszolgáltatási protokollok és felületek kialakítása, projekten belüli disszemináció. | |
| Országos döntéstámogatási rendszer felépítése | 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről | A SEFAG talajminták laboratóriumi vizsgálata. Termőhelytérkép készítése a terepi leírás, fotó és labor eredmények alapján. Fatérfogat becslési adatok elemzése, értékelése. Évgyűrű elemzési eredmények értékelése. Első kivitelű erdősítések terpi felvételeinek elmzése. értékelése |
| 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről | A SEFAG területén a klímaváltozás szempontjából legérzékenyebben érintett 3 fafajon erdőegészségi állapot vizsgálat. |
|
| 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Ökonómiai modell meghatározás I. | Az erdőgazdálkodás ökonómiai monitoringozásához szükséges komplex ökonómiai modellek adatkataszterének meghatározása, adatok gyűjtése. | |
| 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Önkonómiai modell meghatározás II. | Az erdőgazdálkodás ökonómiai monitoringozásra használható mutatók tesztelése, értékelése | |
| 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről - Adatintegrálás, monitoring mutatók | Az erdőgazdálkodás ökonómiai monitoring mutatóinak integrálása, tesztelése a döntés támogatási rendszerbe. | |
| 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről - Adatintegrálás, validált adatok | A SEFAG Zrt. területén végzett validálási eredmények beépítése a döntést támogató információs rendszerbe | |
| Országos döntéstámogatási rendszer felépítése | 1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Döntéstámogatási rendszer elvárások megfogalmazása | Döntéstámogatási protokoll meghatározása. Klímacentrum rendszertervének előkészítése. |
| 1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Klímacentrum rendszerterv elkészítése | Döntéstámogatási protokoll végleges kidolgozása. Klímacentrum rendszertervének véglegesítése. | |
| 1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Agrárstratégiai koncepció kidolgozása | Agrárstratégiai koncepció kidolgozása. Közönségtájékoztatás megszervezése. | |
| 1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Tudástranszfer | Értékelés, tudományos jelentés készítés. Tudástranszfer és disszemináció. | |
| Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata | 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Síkvidék | Az erdészeti klímaosztályok területének lehatárolása síkvidéki területeken a legvalószínűbb klímaváltozási forgatókönyv szerint. |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Hegyvidék | Az erdészeti klímaosztályok területének lehatárolása domb- és hegyvidéki területeken a legvalószínűbb klímaváltozási forgatókönyv szerint. | |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Hidrológiai változások előrejelzése | Az ország erdőterületén a klímától függő hidrológiai változások elemzése, előrejelzése (pl. időszakos, változó, állandó vízhatás). | |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Fatermőképesség változásának előrejelzése síkvidéken | A klímától, a hidrológiai viszonyoktól és a talajtól függő fatermőképesség megváltozásának előrejelzése síkvidéken, növedék és évgyűrű mérések adatainak beépítésével | |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Fatermőképesség változásának előrejelzése dombvidéken | A klímától, a hidrológiai viszonyoktól és a talajtól függő fatermőképesség megváltozásának előrejelzése dombvidéken, növedék és évgyűrű mérések adatainak beépítésével | |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Fatermőképesség változásának előrejelzése hegyvidéken | A klímától, a hidrológiai viszonyoktól és a talajtól függő fatermőképesség megváltozásának előrejelzése hegyvidéken, növedék és évgyűrű mérések adatainak beépítésével | |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Mintaterületi adatok értékelése, validálása | A Sefag által mért intenzív vizsgálati terület adatainak értékelése, a fatermési és növedékadatok validálása | |
| 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Összefoglaló értékelés, vizsgálati eredmények szintetizálása | Összefoglaló értékelés (javaslat a termőhely-tipológiai rendszer korszerűsítésére, a fafaj-megválasztás alapjainak pontosítása) | |
| Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata | 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Mintavételezési módszerek meghatározása | Feladatok meghatározása, felosztása, adatgyűjtés és mitnavételezési eljárások definiálása az egyes állományokra vonatkozóan |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Adatfelvételezés bükkösökben | Adatrendezés, terepi felvételek bükkösökben | |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Adatfelvételezés fenyvesekben | Adatkezelés, terepi felvételek fenyvesekben | |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Adatfelvételezés nyárasokban | Terepi felvételek nyárasokban, adatelemzés | |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Egyészségügyi monitoring vizsgálatok | Egészségügyi monitoring adatok elemzése, értékelése | |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Erdei káradatok elemzése | Erdei káradatok elemzése, értékelése | |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Féánycsapda vizsgálatok értékelése | Fénycsapda adatok elemzése, értékelése | |
| 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Eredmények szintetizálása, stratégia alkotás | Eredmények összefoglalása, megjelenítése, szintetizálás a többi részprojekt eredményekkel, stratégia alkotás | |
| Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata | 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Adatgyűjtés | 1. A kutatás hazai és nemzetközi közös tenyészkerti kísérleteket alkalmaz a klíma hatások szimulálására és elemzésére. A kisérletek retrospektív adat-gyüjtése |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Származási kísérletek I. | 2. Származási kísérletek felvételezése terepen, fenológiai vizsgálata, reakciónorma modellezés. Mintafafajok: bükk, tölgy, erdei és lucfenyő | |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Nemzetközi adatbázis építés | 3. Adatértékelés, nemzetközi adatbázisépítés, adatcsere, európai szintű adatértékelés. Mintafafajok: bükk, tölgy, erdei és lucfenyő | |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Terepi kontroll területek kiválasztása | 4. Terepi kontroll területek kiválasztása. A közös tenyészkerti kísérletek validálása érdekében, a reakciónormák pontosításához megfelelő hatértermőhelyi állományok felkutatása szükséges. | |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Kontrollterületek felvételezése | 5. Kontrollterületek felvételezése, elsősorban egészségi állapot és mortalitási szimptómák megjelenése szempontjából. Retrospektív egészségi állapotadatok gyűjtése | |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Származási kísérletek II. | 6. A származási kísérletek ismételt terepi felvétele. Az idősorok kiegészitése révén a reakciónormák előrevetítése pontositható lesz. Válaszregresszió modellezés. | |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Nemzetközi együttműködés | 7. Nemzetközi adatbeszerzés és együttes értékelés. Az együttműködő európai kutatóhelyek hasznosítható adatai alapján a szaporítóanyagok nemzetközi forgalmazására vonatkozó rendelkezések megalapozása. | |
| 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Javaslatok és stratégia kidolgozása | 8. Jelentés készítés és javaslatok kidolgozása a mintafafajokra (bükk, tölgy, erdei és lucfenyő ) ill. ezek adatai alapján további fajokra vonatkozó irányelvek megfogalmazása. | |
| Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata | 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Mintaterületek kijelölése, eszközbeszerzés | Mintaterület kijelölése, meteorológiai állomások, szenzorok beszerzése |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Meteorológiai mérő hálózat kialakítása | Meteorológiai mérő hálózat kiépítése | |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Adatgyűjtés, ellenőrzés | Meteorológiai adartgyűjtés. Mérések tesztelése, ellenőrzése | |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Meteorológiai adatgyűjtő hálózat működtetése I. | Mérőrendszer üzemszerű működtetése | |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Meteorológiai adatgyűjtő hálózat működtetése II., rendszer korrigálása | Az első kétéves tapasztalatok összegzése, javaslat esetleges módosításra, sarokpont. | |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Eredmények validálása | Az interpolált meteorológiai adatokkal való validálás | |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Rendszer eredméynekre alapozott javaslattétel | Javaslatok kidolgozása a módosított adatképzésre. input az országos döntéshozatali rendszerhez. | |
| 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Eredméynek értékelése, stratégia alkotás | Értékelés, zárójelentés. Eredmények szintetizálása, stratégia kidolgozása | |
| A természeti erőforrások, ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásai fenntartásának kilátásai | 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Mintaterületek kijelölése, előkészítése | Az erdészeti adattárból a vizsgálandó fontosabb állományalkotó fafajok erdőrészleteinek kigyűjtése, azok helyszíni kijelölése, a terepi mérések előkészítése. |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta-vételezés I. ütem | Avar-, humusz és talajminták első begyűjtése | |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok I. | Az első alkalommal begyűjtött avar- és humuszminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása | |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok II. | Az első alkalommal begyűjtött ásványi talajminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása | |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta-vételezés II. ütem | Avar-, humusz és talajminták második begyűjtése, az első alkalommal begyűjtött minták kémiai vizsgálatainak befejezése. | |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok III. | A második alkalommal begyűjtött avar- és humuszminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása | |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok IV. | A második alkalommal begyűjtött ásványi talajminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása | |
| 3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Javaslatok kidolgozása, eredméynek szintetizálása | A második alkalommal begyűjtött minták kémiai vizsgálatainak befejezése. A mérési adatok fafajoktól, klímától és területi elterjedéstő függő kiértékelése. Az erdei talaj termőképességében a klíma és a növedékfokozó gyérítések miatt bekövetkező változás irányának és mértékének megállapítása. Javaslat az eredmények hasznosítására. |
|
| A természeti erőforrások, ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásai fenntartásának kilátásai | 3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása Modellfejlesztés | CASMOFOR modell fejlesztése, adatbázis terv készítése |
| 3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása - Adatbázis kialakítása | Erdőállomány- és fakitermelési adatbázis kialakítása, növekedési modell levezetése | |
| 3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása - Szcenáriók meghatározása | Klímaváltozási, fakitermelési és erdőtelepítési szcenáriók kidolgozása | |
| 3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása - Modellezés | Szénkörforgalmi modellezés végrehajtása, projekciók levezetés | |
| A természeti erőforrások, ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásai fenntartásának kilátásai | 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Újulat egészségi állapot vizsgálata lélekben | Újulat egészségi állapota lékekben. Lék tengelyére fektetett transzekt mentén vizsgáljuk pl. az alábbi változókat: rovarrágás mértéke a leveleken, levélaknázók és gubacsokozók gyakorisága, hajtáson élő rovarok (pajzstetvek, levéltetvek) gyakorisága, levélgombák gyakorisága, általános egészségi állapot. |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Újulat egészségi állapot vizsgálata lélekben - Egészsgéi állapot elemzése | Egészségi állapot elemzése elegyes és elegyetlen állományok összehasonlításával. Különböző mértékben elegyes és elegyetlen foltokra „helyezett” mintakörökben vizsgáljuk a tavaszi (május/június) lombvesztés mértékét, illetve az egészségi állapotot. | |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Egészségi állapot minősítése | Egészségi állapot minősítése holtfa/odvas fa környezetében. Cserjeszint (illetve hiánya) hatása az állomány egészségi állapotára | |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Állomány szintezettség hatásának vizsgálata | Az állomány szintezettség hatása a fák egészségi állapotára. A záródás hatása kocsánytalan tölgyek és bükkök egészségi állapotára és az eltérő rügyfakadási idő hatása egyes rovarfajok (illetve rovarcsoportok) denzitására | |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Égahjlati szelekció hatásának vizsgálata | Elemezzük az éghajlati szelekció génkészletre gyakorolt hatásait. A kapott adatok birtokában javaslatot teszünk alkalmazkodást segítő erdművelési beavatkozások gyakorlati bevezetésére. | |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Diverzitás elemek hatásvizsgálata | Számszerűsítjük, hogy egyes diverzitás elemek (fajgazdagság, fajon belüli változatosság, szerkezeti változatosság, stb.) kimutatható hatással vannak-e az erdők egészségi állapotára | |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Optimális kezezlések meghatározása | In situ erdészeti génrezervátumok adaptáció szempontjából optimális kezelésének kidolgozása | |
| 3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Erdészeti genetikai monitoring rendszerhez stratégia kidolgozása, javaslattétel | Javaslatottétel és mintaterületek kiválasztása az erdészeti genetikai monitoring rendszer felállítása érdekében | |
| A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata | 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Ültetvényes és agroerdészeti rendszerek értékelése | Ültetvényes és agroerdészeti rendszerek klímaváltozás várható hatásainak figyelembevételével történő átfogó értékelése. |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - szárazságtűrő fajták tesztelése | A szárazságtűrő fajták tesztelése ültetvényes és agroerdészeti rendszerekben történő hasznosításuk szempontjából. | |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Kísérleti elemzés | A kedvezőtlen körülményekhez igazodó, szárazodó feltételek között is alkalmazható ültetvény és agroerdészeti rendszerek kísérleti alapú elemzése. | |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Vizsgálati eredméynek feldolgozása, értékelése | A változásokhoz igazodó alternatív ültetvény és agroerdészeti rendszerek kísérleti eredményeinek értékelése. | |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Határtermőhelyek vizsgálata | Az erdők hosszútávú létét nem biztosító határtermőhelyek jelenlegi elhelyezkedésének vizsgálata, határtermőhely értékelése, ökológiai és ökonómiai szempontból. | |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Határtermőhelyek jövőbeli elosztlásának vizsgálata | Az erdők hosszútávú létét nem biztosító határtermőhelyek jövőbeli eloszlásának vizsgálata. | |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Alternatív ültetvényes hasznosítás vizsgálatok | Javaslat kidolgozása az erdők számára határtermőhelynek minősíthető területek alternatív ültetvényes hasznosítására | |
| 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Agroerdészeti hasznosítás vizsgálatok | Javaslat kidolgozása az erdők számára határtermőhelynek minősített területek agroerdészeti hasznosítására. |